Nem egy ismert vagy hagyományos finomság ez a mostani, de ötvözve van benne egy kis Hungarikum és egy kis Amerika. :) Hiszen a csirkeszárny nagyon elterjedt és felkapott ropogtatni való Amerikában. A paprikás csirke viszont nagyon elterjedt és tipikus Magyarországon. Én most ötvöztem a két nép klasszikusait. Ez lett belőle :)
Adag: 2-4 fő
Ár: kb. 700 Ft
Elkészítési idő: 35-40 perc
Hozzávalók:
- 0.5 kg csirkeszárny
- kukorica liszt
- étkezési kukorica keményítő
- víz
- 1 ek. füstölt piros paprika
- 1 ek. csemege piros paprika
- 1 ek. csípős piros paprika
- só
- bors
- olaj (sütéshez minimum fél liter olaj szükséges, de legalább annyi amennyiben a szárnyak elmerülnek)
- 1 fej közepes fej hagyma
- 1 doboz tejföl (nálam laktózmentes)
- fél csokor petrezselyem
Elkészítés:
A csirkeszárnyakat mossuk meg, szárítsuk meg, majd sózzuk be. Kis idő után készítsük elő a beforgatáshoz szükséges két edényt. Az egyikben keményítős liszt legyen, a másikban pedig víz.
A besózott szárnyakat forgassuk a keményítős lisztbe, majd mártsuk bele a vízbe és újra hempergessük meg a keményítős lisztbe, ezután felforrósított bő olajba rakjuk és nagyjából 5-8 percig süssük őket. Ezután szedjük ki a szárnyakat és egy zsírpapírral ellátott tepsibe rakjuk őket, majd 180 fokra előmelegített sütőben süssük őket pirosra, figyelve arra, hogy félidőben forgassuk meg a szárnyakat. A sütés nagyjából 20-25 percet vesz igénybe. De folyamatosan ellenőrizzük a húst, nehogy odakozmáljon. Míg a szárnyak sülnek készítsük el a szószt/mártást.
Ehhez egy fej hagymát robotgépben pépesítsünk (Aki bátrabb és bírja könnyek nélkül, az le is reszelheti), ezt keverjük össze egy csipet sóval, borssal, 1-1-1 evőkanál csípős, csemege és füstölt piros paprikával, az apróra vágott petrezselymet, majd adjuk hozzá a tejfölt és a legvégén, attól függően milyen sűrű a tejfölünk, 1 vagy 2 evőkanál keményítős lisztet.
Amint a szárnyak megsültek, még forrón forgassuk bele a mártásba és helyezzük őket egy tányérra, s pár perc hűlés után már fogyasztható is.
Nem mondom, hogy nem leszünk tőle maszatosak, nem mondom, hogy egy tökéletes "első randis kaja", viszont finom, gazdaságos, gyors, ropogós( a ropogósságon a kukorica liszt és a keményítő nagyot lendít) és szerintem nem mindennapos, a megszokott csirkeszárnytól távol álló ropogtatni való.
